Megkoppantotta a gyertyát, elővett egy leveleskönyvet, és fölírta a lap szélére a dátumot: Rodostó, 12. marty. 1735. …
A lúdtoll meg-megvetette a lábát a szálkás papírban, és nagyon göröngyös betűket eresztett.
"Talán májusnak nevezhetném ezt a holnapot, olyan szép idők járnak. És az idő sokkal vidámabb az elmémnél, mert már egynéhány napoktól fogvást nem látom az urunkat ollyan állapotban, mint azelőtt. Mert ha igen titkollya is, de észre lehet venni, hogy vagyon valamely belső baja. Az ő természete szerént való mindenkori jó kedve most nem ollyan gyakorta való, és mintha erőszakkal volna..." ….
A hold éppen akkor lépett ki a Marmara-tengerből, és rápiroslott a fejedelem fáradtan lecsüggesztett fehér fejére. Vele szemben Sibrik ült, a kopasz udvarmester, tőle jobbra, balra Csáky gróf és Máriássy, a két generális, az asztal végén Jávorka, a főlovászmester. A többiek mind elbujdoskáltak tizenöt esztendő alatt, ki a temető fekete ciprusai alá, ki a görög templom kriptájába. (Ugyan volt olyan is, aki hazaportázott, császárhűségre hódolt, de az van legmélyebbre temetve. Olyan mélyre, hogy sose lesz arkangyal, aki onnan föltrombitálja.)
"Megférnénk egy szilvafa árnyékában, akik megmaradtunk" - gondolta egy kis sírhatnéksággal a deák, s ahogy megállt a tornác törött márványlépcsőjén az árnyékban, megképzett előtte az első este, amit Rodostóban töltöttek: 24. apr. 1720….
…
Akkor megnyílt az ajtó, és megszólalt a fejedelem. A háborgó vizek fölött járó Üdvözítő arca süthetett úgy, mint akkor az övé.
- Én pedig azt mondom kegyelmeteknek, hogy ki fogjuk itten bírni holdunk fogytáig, mert ott kell kenyerünket megennünk, a holott azt a felséges Isten számunkra elvetette. És ne bántsuk ezt a földet, mert hazánk már ez minekünk hazánk helyett, aki kivetett bennünket magából.
Mindenki lehorgasztotta a fejét, és a deák is lenyelte, amit mondani akart. Csak lopva merte beleírni másnap a leveleskönyvbe:
"Bizony isten úgy szeretem Rodostót, hogy soha nem felejthetem Zágont..."
- Felszél fúj - húzta össze magán Sibrik a kaftánt -, esőt indít…
A fejedelem, aki eddig hallgatagon merengett el az egymás után kigyulladó égi tüzekben, nagyot sóhajtott.
A bujdosók szeme csodálkozva villant össze. Tizenöt esztendő óta először hallották sóhajtani Rákóczit. De nemcsak sóhajtott, meg is szólalt:
- Látjátok kelmetek, hogy elgyerekesedik vénségére az ember. Adnék az életemből tíz esztendőt, ha én még egyszer olyan kakukkszót hallhatnék, mint gyermekkoromban a munkácsi erdőben. Mert szebben szól otthon a kakukk, mint itt a fülemüle.
Ezzel a fejedelem meghajtotta a fejét, és bement az ágyasházába, a négy öreg pedig ott maradt nagy csöndességben. Csattoghattak már a rodostói fülemülék akármilyen bűbájosan a gránátalmabokrokon, nem hallotta azt egyikük se. Mindnyájuknak a kakukkszón járt az esze.
- Hiába no - mosolyodott el fanyarul Csáky -, én itt még sohase láttam kakukkot. Nem járatos madár az erre.
- Nem járatos, nem járatos - mérgeskedett Jávorka -, de ha a fejedelem azt kívánja?
- Ha másképp nem lehet, magam megyek haza érte a Bakonyba!...
- No, én csak annyit mondok - vont vállat a deák -, hogy én igenis kakukkot láttam a héten a kertben…….
De akárhogy ette az irigység az öreg udvari embert, alighanem a deáknak volt igaza, mert másnap reggel megszólalt a kakukk a bujdosók kertjében, hogy csak úgy rengett bele a magyarok utcája:
- Ku-kukk! Ku-kukk!
Szempillantás alatt talpon volt az egész udvar, s a fejedelem csak úgy reggeli patyolatban, boldogan hallgatta az áhított madarat….
Mikes éppen erre bújt ki a hálókamrájából. Álmosan dörzsölte a keze fejével a szemét, s akkorákat ásított, hogy majd elnyelte Sibriket, aki mérgesen nekiförmedt:
- Kend is akkor bújik elő, mikor már a kakukk se szól! Már éppen jelentést akartam tenni őnagyságának, hogy beleesett kend az éjszaka a kalamárisba.
Motyogott valamit a deák, hogy máskor majd frissebb lesz. De bizony mindig elaludta a kakukkszót, pedig egy álló hétig minden hajnalban megszólalt a kakukk a rodostói kertben.
Ölték is vele az urak eleget az álomszuszékot.
Különösen Sibrik nem maradhatott a deáktól. Tudta, hogy mindjárt elfelhősödik a szelíd képe, ha Zágont emlegetik, azért is azzal borsolt rá:
- No, Kelemen, kendnek is rossz hírét viszi ám a kakukk a zágoni lányokhoz. Nem szeretik ám azok az olyan legényt, aki nagyon alvós. A deák szügyébe vágta a fejét, és olyan bánatosan meredt maga elé, hogy a fejedelemnek megesett rajta a szíve. S másnap hajnalban, mikor megszólalt a kakukk, elhagyta az ágyát, és halkan megkocogtatta a deák ajtaját.
- Kelemen, fiam, gyere kakukkszót hallgatni. Most az egyszer aztán te csúfoljad majd ki a vén Sibriket.
De hogy a deák meg se moccant, a fejedelem rányitotta az ajtót.
- Hé, Kelemen! - döfött oda a botjával a medvebőrre.
A medvebőrön azonban nem feküdt senki. Amennyire a félhomályban látni lehetett, a deák nem is volt a szobában. A fejedelem mindig tisztaéletű ember volt, s mivel ő is hallott a szép vargánéról, rosszkedvűen csóválta meg a fejét.
- Juventus ventus.(Arra nem is gondolt, hogy a szeles "fiatal" már a negyvenötödik esztendejét gázolja.)
Lent a kertben azonban olyan szépen zengett a kakukkszó, hogy elfelejtette a bosszúságát. Azt se vette észre, ahogy a vállára vetett bottal haladt a hajnal pirosságában a puszpángbokrok közt, hogy saját árnyéka úgy követi a harmatos füvön, mint egy óriás kaszás.
A kakukk éppen ott hallgatott el, ahol a fejedelem megállt keresztet vetni, mert a kápolnában megcsendült a hajnali harang.
- No, most meglesem!
Széthajtotta a sűrű, gubancos tamaricskabozótot, és belesett a tisztásra.
A fűben ott hasalt a deák, könyökére dűlve, és míg piros arcán végigcsorogtak a könnyek, hangja túlzengette a kis harang szavát:
- Ku-kukk! Ku-kukk!
(forrás: http://hu.wikisource.org/wiki/Bujdos%C3%B3k)
{-én meg kakaskukorékolásra vágyam a sirályok reggeli vijjogó ébresztője helyett (már csak 2 nap, azt féllábon is kibírom)..}
Rodostó város Törökországban a Márvány-tenger partján. Itt élt száműzetésben II. Rákóczi Ferenc több bujdosótársával együtt. Rákóczi egykori ebédlőpalotájának mása Rodostói ház néven Kassán épült fel az 1940-es években és a berendezések egy részét a rodostói épületből szállították Kassára.
Mikes Kelemen (a fenti írásrészletben a deák) székely köznemesi család sarja. II. Rákóczi fejedelem mellett belső inas, majd udvari bejáró lett. A szabadságharc bukása után követte urát a száműzetésbe. Törökországba érkezésétől kezdve levél formában naplót vezetett (Törökországi levelek). A 20-as években a rodostói könyvtárban olvasott művek fordításába kezdett. A fejedelem halála után (1735) kérvényezte, hogy hazatérhessen, de kérelmét Mária Terézia elutasította. Pestisben halt meg.
Deák-Ébner Lajos: Hazatérő aratók-1881.A napokban nyilvánosságra került adatok szerint Nagy Britanniában több ezer tanár nem rendelkezik az állás betöltéséhez szükséges oklevéllel. Az ország egyes körzeteiben a tíz százalékot is eléri a megfelelő diploma nélkül oktatók aránya. London egyes belső kerületeiben is hiány van a képesített tanerőkből. Vannak olyan tanintézmények, ahol kénytelenek idősebb diákokat megbízni a kisebb gyerekek felügyeletével.
Miért alakult ez így? Sokan nem tartják eléggé vonzónak a tanári pályát, és más munkaterületen helyezkednek el. Egy másik ok, h a külföldről érkezett oktatók diplomáját nem ismerik el. Ezen viszont változtatni szeretnének a közeljövőben.
A Gyermek-, Iskola-, és Családügyi minisztérium hivatalos statisztikája szerint egyébként tizenhétezer-ötszázan tanítanak képesítés nélkül Nagy B.-ban. Tőlük csupán erkölcsi bizonyítványt kérnek a munkába álláskor. Egy nemrég végzett felmérés kimutatta, hogy a számítástechnika, a hittan, az üzleti ismeretek, a latin és a dráma azok a tantárgyak, amelyeket viszonylag sok oklevéllel nem rendelkező pedagógus oktat. A legképzettebbek – nem meglepő módon - a fizikát, a biológiát és a kémiát tanítják. Az is egyértelmű az adatok alapján, hogy minél szegényebb családból származik egy diák, annál több eséllyel oktatja képesítés nélküli pedagógus.
A Gyermek-, Iskola-és Családügyi Minisztérium a 2008-2009-es tanév elején kiadott irányelvei szerint egyébként az Európai Unió bármely tagállamában megszerzett pedagógus végzettséget el kell fogadni Angliában is. Ami viszont a világ más tájairól érkezett tanárokat illeti, ő esetükben az Általános Oktatási Tanács alaposabban vizsgálódik. Számukra megengedik, hogy négy évig is a katedrán álljanak Anglia iskoláiban, diplomájuk hivatalos elismerése nélkül.
- azt nem tudom, h így van-e, de azt tuti biztos, h én nem lennék itt tanár, pedig a gyerek az gyerek mindenhol, de ebben a társadalomban azt kell, h mondjam, h nagyon másképp nevelődnek.
+
-ha van valakinek kedve s türelme elolvashatja egy erdélyi tanárnő tapasztalatait Svédországban, stb a http://www.hunsor.se/dosszie/ebbolkimaradok.pdf
Jó volna ilyen édes-álmoson
ráfeküdni egy habszínű felhőre,
amíg az égen lopva átoson.
Leejtett kézzel, becsukott szemekkel
aludni rajta, lengve ringatózni
acélkék este, biborfényű reggel.
Felejtve lenne minden lomha kin,
álmot súgna illatosan ágyam:
vattás-pihés hab, lengő grenadin.
És az Isten sem nézne rám haraggal,
csak mosolyogva suttogná a szélben:
Szegény eltévedt, fáradt kicsi angyal.
(1926)
Baranyai-dombok
A Bálint-napi ünneplés a 1990 után vált ismerté és népszerűvé Magyarországon és szomszédainál Valentin-napként.A vonzás törvényének alapelve, hogy minden gondolat rezgéseket bocsát ki és a hasonló a hasonlót vonzza. A 19–20. század fordulóján úgy képzelték el, hogy fizikai hatása van az anyag alakulására. A mai felfogás szerint a vonzás törvénye azt jelenti, hogy az emberek gondolatai irányítják életük valóságát, akár tudatában vannak ennek, akár nem. Az elmélet szerint a gondolatoknak teremtő ereje van: amire gondolunk, és hisszük, hogy ez lehetséges, az valósággá válik. A gondolatok lehetnek tudatosak vagy tudattalanok.
Bővebben olvasható a http://hu.wikipedia.org/wiki/A_vonz%C3%A1s_t%C3%B6rv%C3%A9nye
+ http://www.ahogyerzed.hu/print.php?id=652 + még vagy 56.000 lapon...
A tavasz legelső virága a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis). Hófehér színével a reményt és a tisztaságot jelképezi. Jelentése virágnyelven: "Örvendj a jelennek és a jövőnek, s a szomorú múlt emlékeinek ne engedj helyet a szívedben!"
Talán egyik leglátványosabb kora tavaszi virágunk a szintén védett kakasmandikó (Erythronium dens-canis). A kakasmandikó elsősorban a Dél- és a Nyugat-Dunántúl bükköseiben fordul elő, de ha sok szerencsénk van, találkozhatunk vele a Gömör-Tornai-karszton és a Bükkben is, no meg Erdélyben, Oroszországban, Japánban, É-Amerikában...
A hóvirág után a legismertebb kora tavaszi virágunk talán a magyar kikerics (Colchicum hungaricum). Magyarországon csak a Villányi-hegység legmagasabb csúcsán, a Szársomlyó-hegyen fordul elő. Hogy az ország más részén nem terjedt el, annak azaz oka, hogy a fehér virágú magyar kikerics a meleget, a mediterrán éghajlatot kedveli, és a Szársomlyó déli sziklagyepjein pont ilyen a mikroklíma!
kilátás/lelátás a Sólyomkőről Tusnádfürdőre /2007.
itka növényért és még néhány hasonló fajtájáért védett a Sólyomkő.
1. Reggel: kitekintek az ablakon, a számat mosolyra húzom. Minden hófehér s még mindig hull nagy pelyhekben.
Száznyolcvan éve, 1829. február 3-án született az Udvarhely megyei Lengyelfalván Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, akit az utókor a legnagyobb székelyként tart számon.
|
|
|
|
|
|
|
http://www.pim.hu/object.d2def7d9-ed1f-41ed-8985-9723898fac21.ivy
