Száznyolcvan éve, 1829. február 3-án született az Udvarhely megyei Lengyelfalván
Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, akit az utókor a legnagyobb székelyként tart számon.
Bárói család sarja volt, de főúri címét azonban sohasem használta. A 1846-ban szüleivel Konstantinápolyba mennek, hogy görög nagyanyja nekik építtetett palotájába költözzenek. Mire odaérnek az idős hölgy meghalt, a nagy örökségből – pereskedés után – nekik alig jutott, nehezen boldogulnak.
Orbán Balázs még húszéves sem volt, amikor bejárta Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot, Arábiát és részben a Balkánt is, lejegyezve a régészeti, történelmi, néprajzi emlékeket. A tapasztalatait Utazás Keleten című hatkötetes könyvében írta meg.
Később Orbán a török birodalomba özönlő emigránsok egyik fő segítője volt, egy ideig Kossuth környezetében élt. Az osztrákok kikérési kérelme elől 1852-ben Londonba menekült. Két év után átköltözött Jersey, majd Guernsey szigetére, ahol mély barátságot kötött Victor Hugóval, fiaitól tanulta meg a fényképezést, s így vált később a fotografálás egyik hazai úttörőjévé. Innen 1855-ben utazott vissza szüleihez Konstantinápolyba, s 1859 végén - kihasználva a politikai enyhülés adta lehetőséget – hazatért. Hivatalt vállalt: 1861-től Udvarhelyszék ideiglenes főjegyzője, 1867-től Kolozsvár főjegyzője volt, majd visszavonult, s 1868-tól Pesten élt.
Hazatérése után döbbent rá arra, hogy szülőföldjét, népét az ország lakosainak nagy része nem ismeri. Hatalmas munkába kezdett: darócruhát öltött, s 1862 és 1868 között gyalog, szekéren, lóháton bejárta a Székelyföldet, több mint ötszáz faluban fordult meg. Leírta amit látott, hallott, tapasztalt, amit régi írásokban fellelhetett. Így készült el hat év alatt Orbán Balázs főműve,
A Székelyföld leírása, történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból, amely hat nagyformátumú kötetben hat év alatt jelent meg. Hatalmas és pontos anyaggyűjtése, a régi épületek, szobrok, írásos emlékek, ötvös- és textilmunkák, szokások, földrajzi és személynevek, visszaemlékezések leírása nélkülözhetetlen és gyakran egyedüli forrása a néprajznak és a történettudománynak. Ide sorolható a további tízéves munka alapján megírt, 1889-ben kiadott Torda város és környéke is. Történelemfelfogásában a hun-székely leszármazási elmélet tükröződik, a nemzetiségekről a tisztelet, testvériség hangján szól.
A Magyar Tudományos Akadémia 1887-ben levelező tagjává választotta.
Budapesten halt meg 1890. április 19-én. Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el.
Szejkefürdő: Orbán Balázs síremléke
Székelykapuk alatt sétálva juthatunk a sírhoz.
"Mert az Úr nem a hegyek tetején ül s nem is
